THEREMINIAD

Kóczián László


Frissítve: 2012. június 12.

EGY KORTÁRS THEREMINÉPÍTŐ MESTER



Kóczián László thereminépítő mester
(Fotó: DJ Shuriken)

"Vannak emberek, akik otthon, egyedül reszelik a
csöves erősítőket, és próbálnak egyre jobbak lenni.
Éveket szánnak az életükből, hogy beszerezzenek
néhány olyan csövet, mint ami például a MIG-ekben
volt, hogy aztán arra építsenek erősítőt."
Interjú Csontos Istvánnal
2003. november 15.


Történnek csodák, amikor nem számít rájuk az ember. 2010 december 12-én e-mailt kaptam Kóczián Lászlótól. A levélben arról értesített, hogy olvasta a világ első térvezérlésű hangszere és feltalálója, Lev Szergejevics Tyermen (Leon Theremin) történetét feldolgozó THEREMIN című könyvemet, és elektroncsöves theremineket épít. Meghívott, hogy látogassam meg otthonában, a Parád melletti Bodonyban, hogy bemutathassa hangszerét. Leveléhez csatolva küldött néhány fényképet is az általa épített thereminekről. A képeket nézve hangszereinek stílusa, a kivitelezés jó ízlésről árulkodó precizitása rögtön megfogott. Szobrokat láttam, funkcionalitásukon túli szépségű, esztétikailag a modernista mesterek munkáinál semmivel sem kisebb értékű műalkotásokat. Egy belső hang azt súgta – és miért ne hittem volna neki, – hogy az ilyen lelkiismeretes gondossággal, a külső megjelenésre is adva megépített hangszerek bizonyára remekül is szólnak.

A látogatásra fél évvel később, 2011. május 19-én került sor. DJ Shuriken társaságában, festői szépségű mátrai tájakon átautózva érkeztem a Parádtól körülbelül 2 km távolságban lévő apró zsákfaluba. Korábban nehezen tudtam volna elképzelni, hogy egy ilyen eldugott helyen bárki hallott, olvasott volna a világ első térvezérlésű elektronikus hangszeréről. Az pedig álmomban sem jutott volna eszembe, hogy ebben az apró, kevesek által ismert és még kevesebbek által látogatott faluban az általam ismert legszebb hangzású, legnagyobb hangterjedelmű theremineket építené valaki. Kóczián úr háza az utolsó a falut átszelő út mentén. A kocsiból kilépve tiszta, virágillatú levegő és madárcsicsergés fogadott. Hamarosan megjelent a házigazda is, aki érkezésünkig a kert túloldalán lévő műhelyében szorgoskodott. Bekísért a házba és azonnal az antik elektronikus eszközgyűjteménye darabjai között várakozó, legújabb thereminjéhez vezetett.



Kóczián László által épített theremin antik elektronikus eszközgyűjteménye néhány darabjának társaságában
(Fotó: Kóczián László)

Alkotója már korábban bekapcsolta az elektroncsöves theremint, hogy a csöveknek legyen indejük bemelegedni, a megfelelő hangzás érdekében. Kevesen építenek ma csöves theremineket a világon. A legtöbben az igen száraz, elektronikus hangot produkáló, félvezetős thereminekkel kísérleteznek, amelyeket csak alaposan beeffektezve lehet használni. Az én, Amerikában vásárolt kittből saját magam által összeszerelt hangszerem is ilyen. Hogy elviselhető hangot adjon, kénytelen vagyok a Korg cég KaosPad nevű digitális multi-effect boxával kiegészíteni.


Kóczián László által épített elektroncsöves theremin
(Fotó: Kóczián László)

Azonnal kipróbáltam Kóczián úr thereminjét. Ahogy kezeimet a készülék antennáihoz közelítettem, gyönyörű, leginkább a csellóhoz, vagy a mélyhegedűhöz hasonló hang szólalt meg. Meleg, telt, bársonyos mélyből éteri finomságú magas hangra váltott fokozatosan a hangszer. A hangközök szabályos, könnyen megtanulható elosztásban helyezkedtek el a jobboldali antenna körüli térben, ellentétben az én thereminem meglehetősen kiismerhetetlen, erősen környezet függő hangköz-elosztásával. Kóczián úr arra is figyelt, hogy a hangerőszabályzás irányát is kontrollálni lehessen hangszerén. Az eredeti, Theremin professzor által épített és a most kereskedelmi forgalomban lévő thereminek hangereje akkor növekszik, ha a baloldali antennától távolodik a kéz. Ezt nem találtam praktikusnak, ezért az áramkör kapcsolását megváltoztatva, néhány alkatrészt kicserélve megfordítottam az antenna érzékelésének irányát. Így a hangszerem hangereje akkor nő, ha kezem közelít a hangerőszabályozó antennához. Kóczián úr thereminjén, a baloldali, legszélső gomb segítségével mindkét érzékelési irány beállítható.

A hangzás szépségét tovább fokozta, hogy a hangszer ugyancsak saját készítésű, "macskaszemes" kijelzővel ellátott csöves erősítőn keresztül szólalt meg. Akinek volt alkalma csöves és félvezetős erősítők hangzásának összehasonlítására, az pontosan tudja, hogy mennyivel teltebben, melegebben, dinamikusabban szólnak az előbbiek.  A különbség olyan hatalmas, mint az édesanyánk által főzött és a zacskós leves közötti extatikus távolság. Igazi zeneértő, audiofil csak csöves erősítőn keresztül, bakelit lemezekről játszva tudja élvezni a rögzített zenét. A műfaj mindmáig páratlan hozzáértésű szakértője, a néhai Csontos István jóvoltából ismerem a kizárólag kézi munkával készített elektroncsöves "High-End" erősítők (köztük a Hirojasu Kondo által gyártott, 1991-ben 75 ezer amerikai dollárért – mai pénzben a duplája – árult Ongaku berendezések) kiváló hangvisszaadását. A Kóczián László által kifejlesztett csöves erősítő hangminősége semmiben sem marad el tőlük.


Kóczián László bemutatja thereminjét Najmányi Lászlónak
(Fotó: DJ Shuriken)

Természetesen a Kóczián-thereminen a hangszínek is változtathatók, a lágy színusz hullámoktól az élesebb hangú "fűrészfog" és "négyszög" jelekig. Külön előnye Kóczián úr hangszerének, hogy nem annyira érzékeny a közelébe helyezett tárgyakra, mint az én thereminem, amely körül kb. két méter sugarú körben nem lehet semmi, mert bármilyen fémtárgy, de még fából készült, fémoxidokat tartalmazó festékkel befestett bútorok jelenléte is megváltoztatja az érzékenységét és hangzását. Mint a kereskedelmi forgalomban lévő thereminek legtöbbjén, Kóczián úr készülékén is lehet szabályozni az érzékenységet és a frekvencia tartományt, de az ő berendezésén ez sokkal pontosabban megoldható, mint az általam eddig kipróbált, különböző gyártmányú theremineken.


A hangszer belsejének titkai
Kóczián László bemutatja thereminjét Najmányi Lászlónak
(Fotó: DJ Shuriken)

A készülék belsejét megtekintve kézműves remeket pillantottam meg, egy igazán igényes szakember munkáját. Kóczián úr maga maratta ki a nyomtatott áramköröket. Forrasztásait tanítani lehetne a forrasztó iskolákban. Az alkatrészek gyönyörű, funkcionális rendben helyezkedtek el a további bővítéseknek helyet biztosító tágas belső térben.


Najmányi László kipróbálja Kóczián László thereminjét
(Fotó: DJ Shuriken)

Először önmagában próbáltam ki a hangszert. Legszívesebben órákig játszottam volna rajta, olyan gyönyörűen szólt. Aztán rákapcsoltam a magammal hozott effekt-boxomat, amely további hangzások ezrei előállításának lehetőségét csillantotta fel.

A theremin kipróbálása után a Mester megmutatta birodalmát. A gondozott kert végében álló házban berendezett műhelye minden elektrotechnikával aktív módon foglalkozó megszállott álma. Alkatrészek ezrei, gondosan csoportosítva a polcokon. Antik elektrotechnikai berendezések, második világháborús, a különböző hadseregek által használt rádióadók, még korábbi, hangrezgéseket előállító német frekvencia-generátorok és más, minden gyűjtő szívét megdobogtató, muzeális értékű berendezések sorakoztak a műhelyben és a ház többi helyiségében is. A melegvizet Kóczián úr saját tervezésű és építésű passzív napkollektora szolgáltatja.



Egy új theremin tulajdonos
(Fotó: Kóczián László)

A "tárlatvezetés" után hosszan beszélgettünk a rendkívül jó humorú, olvasott, tájékozott, vendégszerető házigazdával. Kóczián úr Pestről költözött Bodonyba, ahol megtalálta az alkotó munkájához szükséges békét és nyugalmat. Fiatalabb korában rock zenekarok számára készített erősítőket és effektező berendezéseket. A külvilággal telefonon és az interneten keresztül tart kapcsolatot. Megtudtam, hogy Hollandiából is érkezett theremin rajongó, hogy megcsodálja hangszereit.

Amióta a THEREMIN című elektronikus oratóriumommal 2000 decemberében, a budapesti Zeneakadémián bemutattam "a hangszert, amelyet nem kell megérinteni ahhoz, hogy megszólaljon" egyre többen érdeklődnek Magyarországon is a nyugati országokban már évtizedek óta igen népszerű theremin iránt. Theremin koncertjeim után sokan kérdezik, hogyan juthatnának a Magyarországi szaküzletekben még nem kapható hangszerhez. Eddig (a theremin működési elve alapján) az első kereskedelmi forgalomba került szintetizátorokat kifejlesztő Bob Moog által alapított Big Briar amerikai cég termékeit ajánlottam az érdeklődőknek. Amióta Kóczián László thereminjét kipróbáltam, hozzá irányítok mindenkit. Az ő készülékénél szebb hangzású, nagyobb hangterjedelmű, könnyebben megtanulható thereminnel immár csaknem két évtizede tartó theremin-kutatásaim során még sehol a világon nem találkoztam.

2011. június 26.

(A thereminépítő Mester e-mail címe az oldal alján található)



Theremin művész Hollandiából az új Kóczián-thereminjével
(Fotó: Kóczián László)


Najmányi László Kóczián-thereminjével
(Fotó: DJ Shuriken, 2012)

Contact:
koczian <koczian@nethun.hu>